A fenti címmel csábította a Portfólió az érdeklődőket Herceghalomba február 23-án. A témák: pályázati dömping a vidékfejlesztésben, új hitelezési lehetőségek, innováció felsőfokon, milliárdok az élelmiszeriparnak. A majdnem teltházas rendezvényt Bán Zoltán a Net Média Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.
Fókuszban a gazdák – mondta Dr. Gyuricza Csaba az MVH elnöke, aki már hivatalba lépésekor meghirdette programját: gazdabaráttá kívánom alakítani a hivatalt. Az eredmények: Európában egyedülállóan a területalapú támogatások előlegének előrehozott kifizetése (2015. október).
Bemutatta, hogy milyen jogcímeken történtek a mai napig kifizetések: SAPS 176,8 Mrd Ft, 118 ezer érvényes kérelemre jelentős tétel volt a mintegy 87 ezer elfogadott zöldítési kérelemre kifizetett 41,4 Mrd Ft. Ezen kívül még vagy hétféle támogatási forrást említett. A summa: 270 Mrd forintot fizettek ki.
Megemlítette, hogy elkészült az új honlapjuk, egyszerűsödött a támogatási kérelmek új elektronikus formában való benyújtása, kezdeményezték néhány MVH-t érintő jogszabály módosítását.
Annak ellenére teljesítettük a feladatainkat, – mondta – hogy tavaly fenekestül felfordult a rendszer, mivel a hivatalnak nemcsak az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszeréhez kellett alkalmazkodnia, de be kellett fejeznie az előző uniós költségvetési ciklus kifizetéseit, és fel kellett készülnie a tavaly elfogadott új magyar Vidékfejlesztési Program pályázataira is. Emellett az elmúlt évben csaknem 30 féle módosító javaslatot fogalmaztunk meg, hogy tovább könnyíthessünk az egyre bonyolultabbá váló agrártámogatások rendszerén.
Kitért a zöldítés körüli problémákra, mivel itt volt a legtöbb gond a rendelet értelmezése tekintetében: sajnos, az EU által megfogalmazott 19 komponensből egy kivételével mindet átvettük.
Kezdeményezni fogjuk Brüsszel felé, hogy ezek számát csökkenteni kell.
De ez csak 2017-től lehetséges szólt közbe Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár, aki a panelbeszélgetés során több alkalommal is kifejtette az FM álláspontját egy-egy felvetett témához csatlakozva.
Mezei Dávid a miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, három lényeges eredményt emelt ki, amelyeket sikerült megvalósítaniuk:
– Nem maradt egyetlen fillér sem az EU-ban, ami hazánkat illeti.
– Brüsszel 2015 augusztusában elfogadta a benyújtott Vidékfejlesztési Programunkat.
– Azonnal elkezdődött a pályáztatás az elmúlt év októberében.
Az elsődleges pályázati célok között említette az öntözés növelését és korszerűsítését, a trágyakezelést, az élelmiszeripar és a kertészet fejlesztését.
A már megjelent pályázatok közül a legnagyobb keretösszeggel, összesen 150 milliárd forinttal a tavaly decemberben megjelent élelmiszeripari felhívás rendelkezik. Ennél a felhívásnál a maximális támogatási összeg 500 millió forint lehet, kollektív támogatásnál pedig 1,5 milliárd.
Ezt követően részletezte a pályázatok benyújtásának feltételeit.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a közeljövő feladatait ismertette:
– Őstermelői igazolványok felülvizsgálata (Erről olvashatnak honlapunkon) az un. ál-őstermelők kiszűrésére.
– Az adózási rendszerrel kapcsolatos visszaélések feltárása és szabályozása.
(Ezek közül az egyik legfontosabb a feketegazdaság elleni küzdelem, amely évente több százmilliós veszteséget okoz a magyar agráriumnak elsősorban az ÁFA csalások révén.)
– Integrációs, szövetkezés. Itt van a legtöbb probléma, idegenkedés és bizalmatlanság. 10 ezer megkérdezett többsége elutasító választ adott.
– Innováció: A VP és az EIP-Agri program nagy jövő előtt áll, amelynek szervezésébe a kamara is aktívan bekapcsolódott.
– Együttműködés. FM, MVH és NAK, hogy a gazdák érdekei minél jobban érvényesüljenek. Ezt segítik a kiadványok, kézikönyvek.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés a zöldítésről szólt (Erről bővebben az áprilisi lapszámunkban olvashatnak, ahol Blum Zoltán a Saaten-Union Hungária Kft ügyvezetőjének a témában itt elhangzott előadását közöljük.)
A beszélgetés érdekessége volt, amelyet Hazai László agrárgazdasági szakújságíró (Portfólió) moderált, hogy telefonon kihangosítva bekapcsolódott a beszélgetésbe Brüsszelből Páczay György európai parlamenti szakértő, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértette abban, hogy a zöldítésre szükség van, de még nem működik úgy, ahogy kellene.
A következő szekció az élelmiszergazdaságról szólt, kissé bizarr címmel: Kiugrás előtt az élelmiszeripar (csak puhára essen! – a szerk.).
Álmok, remények, valóság – talán így foglalhatók össze az elhangzottak.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az orosz embargó ágazatot sújtó hatásairól beszélt, meg arról, hogy talán ennél is súlyosabban érintette a baromfisokat a sertéshús ÁFA-jának 5%-ra való csökkentése, mert a vevők egy része átpártolt a sertések oldalára. Még mielőtt a részletekbe bonyolódnánk, amitől ezúttal el is tekintünk, a kerekasztal beszélgetés azzal summázható, hogy az agrártámogatások óriási lendületet adhatnak az élelmiszeriparunk talpra állításához. De… és azt valamennyien – az ágazatban érintett szervezetek képviselői – megállapították, hogy a kis- és közepes vállalkozások támogatása helyénvaló ugyan, de a nagy volument adó termelők kizárása a pályázati lehetőségekből, hibás kormányzati döntés. Megfelelő minőségű és mennyiségű export árualap csak a „nagyüzemi” termelőktől várható.
A harmadik szekciónak az előadók közül valaki ezt a találós és rögtönzött címet adta (utólag): Felfedezték a bankok az agráriumot. Meglepő volt, hogy – ahogy mondani szokták – aki él és mozog a banki szférában, megjelent a konferencián, vagy mint előadó, vagy mint a panelbeszélgetés résztvevője, vagy mint hallgató, árgus szemmel figyelve, hogy mit mondanak a többiek.
Az látszott, hogy a bankok, „szimatot fogtak”, vagyis jól érzékelik, hogy a ránk szakadó uniós pénzek önrész nélkül nem működnek, már ami a beruházásokat illeti. Az önrészt pedig finanszírozni kell, ehhez pedig előbb-utóbb hitel felvételre kényszerül az agrárium. A jelenlévő bankok vezetői szép kövér rózsaszín felhőkből kínálták a portékájukat, vagyis a pályázók számára(vagy számukra!) előnyös hiteleket.
Mindenki a bizalomról, a biztonságról, a kedvező kockázati megítélésről beszélt. Azért volt ebben néhány megszívlelendő jó tanács is. Az FHB bank képviseletében Takács Zoltán vezérigazgató-helyettes frappánsan fogalmazta meg, hogy a fejlődés, illetve a versenyképesség alapja: a genetikai állomány korszerűsítése, a technológia tökéletesítése és a szaktudás.
És még egy: 2020-ig az ideivel együtt öt évünk van, hogy a beruházásainkat EU-s pénzekből megvalósítsuk. Használjuk ki ezt az időt és állapotot! Elhangzott, hogy az MNB 2016-ban kivonul az agrárium finanszírozásából, és csak a beruházásokra nyújt a jövőben kedvező hiteleket.
Lassan a szakma mélyére sikerült ásni. Technológiai robbanás az agráriumban címet viselte az a szekció, amelyet Sándorffy András A Dow Agro-Sciences Hungary Kft. marketing vezetője moderált.
A bevezető előadást Reng Zoltán, a Pannónia Ethanol Zrt. vezérigazgatója tartotta Élelmiszerbiztonság és technológiai újítások címmel. Külön kiemelte a DDGS-nek (száraz kukoricatönköly), mint az import szója kiváltásában jelentős részt kitevő fehérjetakarmánynak a jelentőségét.
Prof. Fáry Miklós egyetemi tanár számos új kutatási eredményről számolt be, meg arról is, hogy már száz évvel ezelőtt is hasonló gondokkal küszködő mezőgazdaságunkra milyen javaslatai, szabadalmai voltak Ereky Károlynak a biotechnológia atyjának.
A panelbeszélgetés résztvevői, többek között Mátrai Zoltán, az Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója, az innováció fontosságáról beszéltek, amelyet Reng Zoltán úr frappánsam így fogalmazott meg: A mezőgazdaság motorja az innováció.
A gazdag program a kertészeti szekcióval zárult, amelyet Mártonffy Béla, a NAK kertészeti osztályának vezetője tartott mederben.
Kakukktojásnak tűnt, – hiszen nem kertészeti növény – a hazai szójatermesztésről tartott előadás.Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, mondhatni napi kapcsolatban van lapunkkal, így előadásának lényegét az Agrofórum 64. Extra lapszámunkban olvashatják. (AF: 2016. február 125-126.) Valamennyi résztvevő örömmel üdvözölte a kertészeti ágazat számár megnyíló támogatások lehetőségét, bár mint fogalmaztak ennyi kieső év után, ha kétszer ennyi lenne, az is kevés lenne.
A rendezvény „kitérő” programja volt néhány cég- és pénzintézet rögtönzött kiállítással való bemutatkozása is.
Agroforum Online