Olaszországban az elmúlt hetekben olyan belpolitikai válság kezdett körvonalazódni, melynek hatása a pénzpiacokon is érezhető volt. Az olasz kötvényhozamok jelentősen emelkedtek, a német tíz éves kötvényhez mért hozamfelár 188 bázispontig emelkedett (összehasonlításként utoljára a francia elnökválasztás idején volt ennél magasabb), a részvénypiac 7,3 százalékkal értékelődött le, és az EURUSD keresztárfolyam is jelentősen lejjebb került.
Német- olasz 10 éves kötvény hozam különbözet (spread)
Forrás: Bloomberg
A befektetők aggodalmát az alakuló kormánykoalíció és a körvonalozódó kormányprogram keltette, ugyanis lényegében egy erősen populista programmal állt elő az Északi Liga és az Öt Csillag Mozgalom alkotta koalíció. A tervezett intézkedések (adócsökkentés és kiadás növelés egyszerre, nyugdíjreform, alapjövedelem bevezetése, menekültek kiutasítása) első számítások szerint nagyságrendileg 7 százalékkal rontanák a GDP arányos költségvetési egyenleget, így tovább növelnék az egyébként is magas államadósságot (132% GDP arányosan). Emellett a két párt korábban erősen euró-szkeptikus üzemmódban kampányolt (az ebben beállt pálfordulást is jól mutatja, a pártok alkalmazkodó készségét) továbbá a politikában eddig teljesen ismeretlen Giuseppe Conte miniszterelnök jelölt és Paolo Savona lehetséges (euró-szkeptikus) gazdasági miniszter személye is aggodalmakra ad okot. A legnegatívabb hangok jelentősen romló olasz költségvetést és akár a teljes Euro-zóna szétesését vetítik előre, azonban az olasz belpolitikai viszonyok ismeretében a valóságban ennek nem sok esélye van. Jelenleg Olaszországban az elsődleges költségvetési egyenleg pozitív, tehát a bevételi és kiadási oldal egyensúlyban van, csak a nagy államadósság után fizetett kamatok húzzák -2,3 százalékos szintre a másodlagos egyenleget (Spanyolország -3,1%). A költségvetési hiány mértéke Olaszországban a konvergencia kritériumok mellett az alkotmányban is rögzítve van, így ennek átlépése a gyakorlatban nem lehetséges. A folyó fizetési mérleg 2,8 százalékos többlete miatt kedvező az ország fizetési pozíciója, és a GDP növekedés is meg indult az utóbbi időszakban. Az ország fizetőképességével kapcsolatos kétségek – a látható jelek alapján – megalapozatlannak tűnnek. Nagyobb probléma, hogy a kormányprogram nem ad választ a gazdaság legégetőbb problémáira, az alacsony foglalkoztatottságra, a korrupcióra valamint az elmaradt technológiai és oktatási beruházások miatt alacsony termelékenységre, amelyek miatt az ország hosszú évek óta egy helyben toporog. Sergio Mattarella államfőnek tulajdonképpeni vétójoga van a törvényhozásban, és a parlament két házában is csak minimális többsége van a koalíciónak (53-56%), így igen nehéz lesz populista kormányprogramot átvinni a törvényhozáson.
A kormányprogram jelentős része sokkal inkább tekinthető tárgyalást megelőző pozícionálásnak Brüsszellel szemben, mintsem valós veszélynek, így tehát valószínűbb, hogy visszatérünk a már megszokott olasz valósághoz, ami döntésképtelen parlamentet, és az EU átlagtól lemaradó, lényegében stagnáló gazdaságot jelent.
Forrás:
