A kormányok és a szabályozó hatóságok egyre inkább elvárják a gazdasági szereplőktől a fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Emellett a fogyasztók és a munkavállalók is fokozódó nyomást helyeznek a vállalkozásokra. A fenntartható pénzügyek, a környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance), azaz ESG tényezők beépítése a befektetési döntéshozatalba már nem olyan tényező, amivel egy vállalkozás megkülönböztetheti magát versenytársaitól: hamarosan alapvető elvárás lesz.
Az ESG
A fenntarthatóság és az ESG gyakran szinonimaként használt fogalmak. A fenntarthatóság olyan folyamatokra és gyakorlatokra utal, amelyek pozitív környezeti hatásokkal járnak. Az ESG (Environmental, Social, Governance) szemlélet olyan vállalati-szervezetirányítási működést jelent, amely a fenntarthatóságot célzó törekvéseket, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során.
Környezeti szempontok: üvegházhatású gázok kibocsátása, ökológiai lábnyom nagysága, energiamegtakarítás mértéke, megújuló energiaforrások bevonásának nagysága, újrahasznosíthatóság, hulladékkeletkezés mértékének csökkenése, biodiverzitás megőrzése
Társadalmi szempontok: társadalmi háló erőssége, társadalmilag hasznos termékek és szolgáltatások elérhetősége, munkavállalói jogok széleskörű érvényesülése, munkavállalói fejlődési lehetőségek, diszkriminációmentesség, fogyasztóvédelem
Vállalatirányítási szempontok: etikai szempontok, stratégia és kockázatkezelés, átláthatóság és közzététel
A nemzetközi színtéren, de különösen Magyarországon a vállalatok szűk halmaza felel meg az ESG-kompatibilis működésnek, ennél még kevesebben vannak, akik ESG-minősítéssel rendelkeznek. Ma még a vállalatirányítási rendszerek főként pénzügyi eredmény fókuszúak, havonta, negyedévente nyomon követik a célok teljesülését. A jövőben azonban a fenntarthatósági szempontoknak is be kell épülniük az irányításba, a zöld szempont a megtérülési szempontok fölé rendelt céllá válik.
| KIZÁRÓLAG PÉNZÜGYI SZEMLÉLET | ESG SZEMLÉLET | |
| Profit maximalizáció | PROFIT A FENNTARTHATÓSÁG MENTÉN | |
| Rövid táv | HOSSZÚ TÁV | |
| Kizárólag jogszabályi kötelezettség alapján | ÁTFOGÓ SZEMLÉLETMÓD | |
| Kizárólag tulajdonosok bevonása | ÉRINTETTEK SZÉLESKÖRŰ BEVONÁSA | |
| Üzleti, pénzügyi | ÜZLETI, PÉNZÜGYI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI |
A vállalatok csoportosítása ESG tudatosságuk alapján
Élenjárók:
- értik, hogy az ESG kérdések befolyásolják üzleti modelljüket
- ESG vonatkozású kockázatokat és lehetőségeket azonosították, hosszú távú stratégiába beépítették
- az ESG szempontokat integrálják az üzleti stratégiájukba, ezáltal csökkentik az ESG kockázatokat
- a menedzsment elkötelezettsége magas
- megfelelő kommunikációs ezközöket alkalmaznak
Közepesen haladók:
- az ESG szempontokat azonosították, elkészítették az integrálási ütemtervet a vállalati folyamatokba
- dolgoznak a kockázatok kezelésén, csökkentésén
- fenntarthatósági jelentéseket már készítenek, de azokat nem standardizálják
- az ESG célok vállalati stratégiába integrálása még gyenge, vagy nem megfelelően definiált
- az ESG folyamatok és eredmények kommunikációjában gyengék
Lemaradók:
- a vállalati stratégiában az ESG szempontok nem jelennek meg
- a fenntarthatóságot a társadalmi felelősségvállalásról készült jelentés egy elemének tekintik
Szabályozói környezet
Az uniós jog előírja a nagyvállalatoknak, hogy tegyenek közzé nem pénzügyi információkat is a tevékenységük társadalmi és környezeti hatásairól. Ezt uniós szinten a jelenleg hatályban lévő Non-financial Reporting Directive (NFRD) szabályozza. A nem pénzügyi jelentésekre vonatkozó uniós irányelvet a Számviteli törvény ültette át a hazai jogrendbe, 2018 óta kötelezi a tőzsdén jegyzett cégeket, valamint a nagyvállalatokat, hogy a nem pénzügyi adataikról is éves beszámolót készítsenek. Az irányelv segítséget nyújt a vállalkozásoknak olyan jó minőségű, releváns és összehasonlítható információk közzétételéhez, amelyek hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz, valamint biztosítják a vállalat átláthatóságát.
Várhatóan 2023-tól lép életbe egy új irányelv, a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), amely a cégek jóval szélesebb körét érinti majd és csak idő kérdése, hogy kötelező érvényűvé váljon a kis és közepes vállalkozások számára is. A CSRD a várakozások szerint nagymértékben fog támaszkodni olyan, már a gyakorlatban is használt fenntarthatósági jelentéskészítési útmutatókra és ajánlásokra, mint például a TCFD.
Az ESG irányelvek jelenleg még ajánlásként jelennek meg, ám a tőzsdére bevezetett cégekkel szemben 2023-ban elvárás lesz, hogy a 2022-es évükre vonatkozóan ESG jelentést készítsenek. Erre a felkészülés folyamatát mihamarabb el kell kezdeni.
2021. március végén a Budapesti Értéktőzsde hivatalosan is bemutatta ESG Útmutatóját, melyben ajánlásokat fogalmaz meg az ESG szempontú értékelés bevezetésére A Magyar Nemzeti Bank által kiadott Zöld Pénzügyi Jelentés viszont rámutat, hogy még a tőzsdére bevezetett társaságok közül is csak kevés magyar vállalat, intézmény szolgáltat megfelelő ESG adatokat.
A kormányzatok világszerte komoly intézkedéseket tesznek, gazdasági és egyéb programokat indítanak annak érdekében, hogy növeljék a környezettudatosságot, és azonnali lépések történjenek a klímaváltozás megállítására. Ennek érdekében a szabályozó hatóságok arra ösztönzik a vállalatokat, hogy minőségi ESG adatokat szolgáltassanak strukturált formában. Ezek a trendek és a szabályozási környezet várhatóan tovább erősödik a következő években.
ESG jelentés – első lépések
Ha egy vállalat elköteleződik az ESG felé való nyitásban, az első lépés az ESG értékelésre való felkészülés. Ennek részét képezi az ESG szempontokat is érvényesítő éves jelentés készítése és az adatok nyilvánosságra hozatala. Elsőként fel kell mérni a vállalat helyzetét, ez alapján azonosítható, hogy a jelenlegi folyamatok mentén milyen értékelési szintet tud elérni, és mi a vállalati menedzsment kitűzött célja. Ezek ismeretében kezdődhet meg a felkészülés a megfelelő minősítési szint elérésére.
Az Európai Unió kidolgozott egy besorolási rendszert, amely felsorolja a fenntarthatónak minősített gazdasági tevékenységeket. Ez az EU Taxonómia jelenti a fenntarthatóság mérésének kiindulási pontját, erre támaszkodva lehet meghatározni és riportálni a fenntarthatóságot mérő mutatókat, ez az ESG érettség első szintje.
Az ESG jelentés készülhet az éves jelentéshez illesztve, készülhet önálló jelentésként, valamint integrált módon, az ESG mutatók éves beszámolóba történő beépítése révén.
Az ESG jelentéseknek négy tipikus kategóriája létezik:
Egyszerű jelentések: nem pénzügyi jelentések, amelyek a társaság számára fontos környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási kérdésekről tartalmaznak információkat, de nincsenek egyetlen ESG szabvánnyal sem összhangban.
Szabványosított jelentések: olyan jelentések, amelyek valamelyik nemzetközi szabványnak megfelelően készültek.
Tanúsított vagy hitelesített jelentések: olyan szabványosított jelentések, amelyeket már külső, független harmadik személy tanúsított.
Integrált jelentések: egy integrált jelentési szabványnak megfelelően elkészített jelentések, amelyek mind pénzügyi, mind ESG szempontból bemutatják a társaság teljesítményét.
Jelenleg még önkéntesen választható a jelentéstétel módja, azonban hamarosan az integrált jelentés felé fog elmozdulni a szabályozói és piaci várakozás is.