Az információ alapú társadalom alapja az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata, és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Az információ előállítása az „okos eszközöknek” hála robbanásszerűen növekedett az utóbbi egy évtizedben, aminek kezdeti szimbolikus lépése volt az első igazi okostelefon, az Iphone bemutatása. Az okos telefon penetráció robbanásszerű növekedésével párhuzamosan nemcsak az adatok tárolása, hanem azok rendszerezése és feldolgozásának igénye is felmerült a felhasználói élmény és persze a remélt haszon reményében. Ehhez a feladathoz azonban nemcsak a programozási készségekre, hanem jelentős mennyiségű számítási és memória kapacitásra van szükség, amivel a memória-chip gyártók nehezen tudnak lépést tartani.
Az információ alapú technológiai forradalom fokozatosan meghódítja a régi iparágakat, és a telefonpiachoz hasonlóan fenekestül felforgatja azokat. A régi iparági szereplők ezeken a piacokon komoly alkalmazkodási és beruházási kényszernek vannak kitéve, ami tovább emeli a keresletet a memória (DRAM) és memória alapú tárolók (SSD) piacán. Álljon itt pár példa ezekre a technológiai iparágakra. A 4K HDR tévék elterjedésével a feldolgozandó képi információ az ötszörösére, és ezen adatfolyamok dekódolásához hétszer akkora számítási teljesítményre van szükség. Az okos telefonok és otthonok asszisztensei, a Siri, a Google Home, az Amazon Echo jelentős „felhő” alapú erőforrásra támaszkodik, aminek gyors kiszolgálása gigászi méretű szerverparkok szükségesek. Az önvezető autók önálló gépi vezetéséhez szükséges elképesztő mennyiségű érzékelőkből érkező adatok, illetve a videokamerák által rögzített képfolyamok azonnali feldolgozása óriási mennyiségű memóriát igényel. Amíg egy átlagos otthoni számítógép manapság 8GB memóriát és egy videokártyát tartalmaz, addig az önvezető autóban ennek ötszöröse, 40GB memória található meg 3-5 darab videokártya társaságban. A digitális pénzek „bányászat”, a fejlett időjárás előrejelző modellek és az ipari szimulációs feladatok is komoly memória és számítási kapacitás igénnyel járnak. Végül, de nem utolsó sorban az egyelőre gyerekcipőben járó mesterséges intelligencia kutatások, és az ezek eredőjeként felépített döntési hálók, modellek szimulációs feladatok bonyolultságának növekedésével az igényelt erőforrások exponenciálisan növekednek.
A fentebb említett okokra visszavezethetően a memória iránti kereslet drasztikusan emelkedett az elmúlt években. A memória gyártás nagyon összetett és igen tőke-, tudásintenzív iparág, ezért a piacra való új szereplő belépése rövid és közép távon lehetetlen küldetéssel ér fel. A már meglévő gyártói kapacitások bővítése 1-1,5 évbe, míg egy új gyár felépítése 3-5 évbe is beletelhet, és akkor még nem beszéltünk a szabadalmakkal védett technológiák garmadával, amit ezek a cégek jobban őriznek, mint a Coca-Cola receptjét. A kapacitások bővítése ezáltal a már piacon lévő szereplők által lehetséges csak. A DRAM és SSD szektort jelenleg 3 nagy szereplő uralja: Samsung, SK Hynix, Micron. A kereslet brutális növekedésével a kínálat korlátozottan és időben elcsúszva tud csak lépést tartani a fentebb kifejtett okokra visszavezethetően, amiért a három nagy piaci szereplő jelentős árazási erőfölénnyel rendelkezik, így számottevően emelheti a profitmarzsait, és ezáltal a részvényesi értéket, ami a részvények az áremelkedését vonja maga után. Az elkövetkező időszakban, várakozásaim szerint egészen 2020-ig a memóriagyártók az aranykorukat fogják élni, és nehezen képzelhető el olyan esemény, ami ennek véget vethetne.
Forrás: MBH Pannónia Alapkezelő Zrt.