A várhatóan bőségesen érkező támogatások és az alacsony kamatok mellett a nyomott agrárárak miatt éleződő piaci verseny is a fejlesztések felé tereli az agrárgazdálkodókat.
Ez most kivételes helyzet az agráriumban, és úgy tűnik, hogy a gazdálkodók is érzik, most kell fejleszteniük – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, a Takarékbank vezető agrárszakértője.
A Takarékbank friss agrárhangulati indexe – amely negyedévente jelzi a mezőgazdasági döntéshozók következő 12 hónapra vonatkozó várakozásait – azt mutatja ugyanis, hogy a válaszadók 83 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. Ezzel az index 12,89 pontra nőtt a negyedévvel ezelőtti 9,54 pontos értékéről. A felmérésből kiderül az is, hogy az agráriumban mintegy 13 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak saját működésükben, mint azok, akik romlást. A jövedelmezőségben a válaszadók 51 százaléka változatlanságra, 33 százalékuk javulásra számít, és 16 százalékuk valószínűsít romlást.
Fórián szerint a beruházási kedv nem csupán abból adódik, hogy a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások bősége várható a következő időszakban, miközben a kamatok a mélyben vannak, hanem abból is, hogy piaci oldalról nagy a nyomás a magyar agrárgazdálkodókon, hogy hatékonyabban termeljenek. A belföldi piacon is egyre élesebb a verseny, amelyhez a hatékonyságjavuláson kívül termelői együttműködésekkel kellene alkalmazkodni. A világ gabonatermelése például hosszú ideje nagyobb, mint a fogyasztás, az árak nyomottak, és nem is számíthatunk erősödésre. Ezért azoknak, akik veszteséggel tudják előállítani a búzát és a kukoricát, el kellene gondolkodniuk a váltáson – mondta Fórián.
A termelői árakban az idei év a tejtermelők és a sertéstartók számára kis fellélegzést hozhat, de Fórián mindkét termék esetében arra számít, hogy hosszabb távon alacsonyabb árakkal kell számolniuk a termelőknek. A tejnél év végéig a literenként 95 forintos ár maradhat, de 2018-ban már ismét túltermelésre kell számítani, és csökkenő árak várhatók – mondta az agrárszakértő, hozzátéve, hogy a sertéspiacon is hasonló ármozgásokra számít.
Az igazi persze az lenne, ha támogatások nélkül is nyereséges lenne a termelés – különösen úgy, hogy a 2020 utáni agrárpolitikában még nagy a bizonytalanság. A következő uniós költségvetési ciklus agrárbüdzséjéről csupán azt lehet jó eséllyel valószínűsíteni, hogy a vissza nem térítendő támogatásokból kevesebb jut majd a gazdáknak.
A Takarékbank felmérésében részt vevők tervezett beruházásai valóban a hatékonyságjavulás felé vihetik a gazdálkodást: 56 százalékuk technikai fejlesztést, 45 százalékuk az üzemméret növelését, 24 százalékuk pedig a termelés technológiai színvonalának emelését tervezi – amiből kiderül, hogy sok gazdálkodó többféle korszerűsítésbe is belevág. Némileg több az állattenyésztők által tervezett beruházás, ez azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlesztéseket leginkább a pályázatok határozzák meg.
Ennek megfelelően a beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A támogatások egyébként is kulcsszerepet játszanak a gazdálkodók elképzeléseiben: a válaszadók 58 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, 39 százalékuk pedig vissza nem térítendő forrásban gondolkodik.
Az előző negyedévihez képest változott a beruházási kedv régiós megoszlása. Korábban Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon volt, most pedig Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon a legerősebb, a két alföldi régióban pedig a leggyengébb.
Forrás: Világgazdaság