Természetesen a fenti cím egy kissé provokatív, hiszen az alapvető demográfiai folyamatokat egy iparág nem fogja tudni megváltoztatni, ugyanakkor az önvezető autók elterjedésének a balesetekre való hatása mégsem elhanyagolható.
Az önvezető autózás technikailag már nem is annyira újdonság. A mezőgazdasági és ipari környezetben már jó ideje működnek minimális emberi beavatkozást igénylő járművek. A GPS koordináták segítségével vezérelt traktorok, munkagépek a termőföldeken, a nagyobb és hatékonyabb gazdaságokban már jó ideje jelen vannak, míg az üzemi területen mozgó logisztikai szállító robotok is egyre inkább mindennaposnak mondhatók.
A technológia közúti közlekedésben való elterjedése is a küszöbön áll. Mindenki ismeri az önvezető autók sokszor hangoztatott előnyeit:
- tartalmasabb időtöltés utazás közben,
- kevesebb dugó,
- car-sharing jobb kihasználása,
- kevesebb baleset
Nyilván ezeken felül is van még számos hasznossága az önvezető autóknak, de most csak a legutolsót nézzük meg tüzetesebben.
Mennyivel is csökkenthető a balesetek száma az újkeletű autózás térhódításával? Ez természetesen függ a bevezetés időpontjától, az önvezető járművek képességi szintjétől, valamint az ilyen technológiával felszerelt autók elterjedtségétől is. Egy tavaly megjelent számítási modell szerint, ha az Egyesült Államokban két éven belül elterjedhetnének a közutakon az önvezető autók, és azok csak 10 százalékkal lennének biztonságosabbak az emberi vezetőknél, 30 éves időtávon több, mint 500.000 életet lehetne megmenteni, ahhoz képest, mint ha addig várunk az engedélyezéssel, amíg a gépsofőrök 90 százalékkal lesznek biztonságosabbak. A modell szerint tehát minél előbb, annál jobb.
Emellett ez utóbbi – azaz a humán vezetőnél 90 százalékkal biztonságosabb – fejlettségi szinten már csak negyedannyi halálos áldozatot követelne évente a közúti közlekedés, akkor, ha az önvezető autók legalább 80 százalékát adják a közlekedésben résztvevőknek.
Magyarországon 2017-ben 625 személy halt meg közúti balesetben és további 5627 személy szenvedett súlyos sérüléseket.
Forrás: KSH
Ha az amerikai adatok alapján készített modellt átszámoljuk hazánkra – és korrigáljuk azzal, hogy a tengerentúl majd kétszer annyian halnak meg évente a közutakon népességarányosan – azt láthatjuk, hogy a bevezetést követő három évtizedben összesen 8-10 ezer Magyarországon közlekedő életét menthetné meg az önvezető autók lehető legkorábbi elterjedése Magyarországon.
További pozitív hatás, hogy nem csak az elhunytak száma csökkenne, de a balesetek száma is drasztikusan visszaesne, így a könnyebben vagy súlyosabban sérültek egészségügyi kezelésére fordított források is csökkenhetnek és a gazdaságilag aktív népesség is kevésbé esne ki munkából.
És ekkor még csak a személyautókról beszélünk. Az önvezető járművek újabb generációjának elterjedésével a közúti árufuvarozás valamint az autóbuszos közlekedés is meg fog változni, de ez már egy más téma.
Tehát megérné felvállalni a szabályozási oldalról a teljes önvezetéses technológia bevezetésének kockázatát akkor, ha ezek az autók már kicsit is biztonságosabbak, mint az emberi vezetők – szigorúan matematikailag. Az engedélyezés körüli probléma kettős. Egyrészt a szabályozók nem feltétlenül tisztán racionálisan hoznak döntéseket, mindig lényegesen nagyobb médiafigyelmet kap egy önvezető autóval történt baleset, mint egy emberi vezető által okozott, másfelől az iparágban nincs egységes kialakult szabályrendszer, amely alapja lehetne a bevezetés engedélyezésének. A kihívás az iparági szereplők együttműködésével, az egyes cégek tapasztalatainak megosztásával és ebből egy egységesen létrehozott és követendő algoritmikus viselkedési szabályrendszerrel oldható fel. Ebben van némi idealisztikusság és naivitás lássuk be, szóval egyelőre még mindenki vezessen óvatosan az utakon!
Forrás:
