A tervek szerint még idén kiírják a vidékfejlesztés összes pályázatát, az önerő előteremtésére akár 200 milliárdot is adhatnak a bankok.
A Vidékfejlesztési Program pályázatához kapcsolódó önerőigény, valamint az alacsony kamatszintek egyaránt komoly mértékben felpörgethetik idén a kisebb és közepes agrárcégek hitelezését. „Jelenleg a korábbi évekhez képest rendkívül kedvező feltételekkel lehet hitelhez jutni, ezért teljesen általánossá vált, hogy az agrárvállalkozások a beruházási terveikhez, illetve a Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan banki forrást vesznek igénybe” – mondta el a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. A szakember szerint a hitelfelvétel terjedésének fő oka, hogy „a rendszerváltás óta nem lehetett ilyen alacsony kamatokkal és ilyen kedvező előírások mellett banki forráshoz jutni.” A szakember szerint az ugyanakkor a termelő vállalkozások kedvét szegheti, hogy nagyon alacsonyak a felvásárlási árak, ma már mind a növényi, mind az állati termékek esetében, és egyelőre nincs jele annak, hogy ez érdemben változna. A Miniszterelnökség azonban a Vidékfejlesztési Program összes pályázatát még idén ki akarja írni, ezek pedig így is húzzák 2016-ban az agrárhitelezést, a szükséges önerőt ugyanis a legtöbb szereplő bankhitel nélkül nem tudná előteremteni.
Kérdés persze, hogy végül mennyi banki pénz köthet ki az agrárcégeknél. „Figyelembe véve a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárdos keretét és azt, hogy ennek nagyjából egyharmada, vagyis 400 milliárd körüli összeg fordítható beruházásokra, nagyjából 800-900 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg összesen. Ehhez 40-50 százalék közötti támogatásintenzitást feltételeztünk” – vetette fel a Világgazdaságnak Hollósi Dávid. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője ez alapján legalább 400 milliárd forintra teszi a Vidékfejlesztési Programban létrejövő beruházások önerejét. „Ez az önerő általában több tényezőből áll össze, az ágazat egészét nézve becslésünk szerint felerészben a pályázók saját erejéből, felerészben pedig bankhitelből valósulhat meg. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a program kapcsán mintegy 200 milliárd forintnyi bankhitel jut 2020-ig a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás területén dolgozó vállalkozásokhoz” – vélekedett Hollósi Dávid.
A szakértő szerint ugyanakkor több dolog is befolyásolhatja ezt, a bizonytalansági faktorok között pedig vannak olyanok is, amelyek növelhetik a 200 milliárdos szintet, és vannak ezt csökkentő kihatások is. „A Vidékfejlesztési Program döntően, 80 százalékban a kisebb vállalkozásokat hozza helyzetbe, amelyek között több ígéretes is van, sokuk azonban ma még kevésbé ismert a bankok számára. Kérdés, hogy ezen vállalkozások kockázati tényezőivel mit tud kezdeni a bankszektor. Azok a vállalkozások, amelyek nem elég hatékonyak, vagy az adott tevékenységet illetően még nincs múltjuk, nem biztos, hogy az eredetileg igényelt hitelhez jutnak. Más esetekben viszont ennek az ellenkezője is igaz lehet: egy jó múltbéli számokkal, iparági tudással, esetleg elismert szereplővel rendelkező igénylő esetében a nullaszázalékos önerőt is el tudjuk képzelni” – mondta el Hollósi Dávid. Ebben az esetben tehát a beruházás finanszírozása az uniós pénzből és a bankhitelből állna, az ígéretes ügyfél nem is tenne bele saját forrást. Ilyen esetek lehetnek például azok, ahol egy már jól működő, tartósan nyereséges tevékenység esetében szeretné bővíteni kapacitását a pályázó.
A történelmileg alacsony kamatszintek miatt a beruházási hitelek igénybevételéhez adottak a feltételek – jelezte Hollósi Dávid, és elmondta azt is, hogy a pályázatok által biztosított támogatáselőleg segítségével a szereplők kiválthatják a támogatás előfinanszírozását. Mint ismert, a Vidékfejlesztési Programban előleg igénylésre van lehetőség, majd a beruházás megvalósítási mérföldköveinél is folyósításra kerül a támogatási részösszeg, vagyis a likviditás biztosításával, éven belüli hitelekkel egyes szereplők akár csökkenthetik is a hitelek mértékét. Ennek ugyanakkor kockázatai is vannak – figyelmeztetett Hollósi Dávid. Az Erste szakembere szerint azok a szereplők, akik a likviditásuk terhére finanszírozzák meg a beruházás egyes részösszegeit, később pénzzavarba kerülve gyakran likvid eszközökért fordulnak a bankokhoz.
Több konstrukció is szóba jöhet
A kereskedelmi bankok több ponton is bekapcsolódhatnak a Vidékfejlesztési Programba, ami szintén a finanszírozás felélénkülését eredményezheti. „Széles spektruma van azoknak a lehetőségeknek, ahol a kereskedelmi bankok finanszírozással léphetnek fel a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódva. Ezek között nem csupán a beruházási hitelek önrésze szerepel, de a pénzintézetek a támogatás-előfinanszírozásában is segíthetnek, valamint bankgaranciát is nyújthatnak az előlegek megérkeztéhez” – mondta el lapunknak Takáts Zsolt. A Raiffeisen Bank agrárium- és árufinanszírozási csoportvezetője hozzátette: a beruházásokról szóló pályázatokhoz pedig szinte minden esetben a bankok segítsége kell, hiszen ezek általában több év alatt megtérülő projektek.
Világgazdaság