Nagy lendülettel ugrottak rá a vállalkozások megnyílt bő 100 milliárd forintos, hitellel kombinált, uniós pályázati konstrukcióra, de érdemes jól átgondolni, hogy pontosan mibe is vágják a fejszéjüket a cégek – írja a Portfolio. Az, hogy nagyobb részt hitelt kapnak a nyertesek, sok következménnyel jár, és az ügyintézés egy-két buktatót is rejthet. Érdemes tehát az egész folyamattal teljesen tisztában lenni, nehogy teljesíthetetlen kötelezettségekkel szembesüljön a cégvezető.
Február 15-én nyílt meg a gazdaságfejlesztési pályázatok egyik legnagyobbika, amelynek keretösszege 112,5 milliárd forint és a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásait támogatja (GINOP-1.2.3-8.3.4-16). Ez olyan pályázat, amelyben az 5-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás mellé 10-145 millió forint közötti, éven túli kedvezményes kamatozású hitelt is fel kell venni (kombinált hitel), azaz utóbbi nagyobb összegben jár nyertes pályázat esetén, mint az előbbi támogatás. Azt, hogy ezzel együtt is vonzó a pályázat szabályrendszere, az is mutatja, hogy a megnyitás óta eltelt három hét alatt immár közel 500 projekt kért összesen közel 45 milliárd forintnyi támogatást.
A fentivel párhuzamosan nyílt meg az „Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” című pályázat (GINOP-1.2.6-8.3.4-16), amelynek keretében az 50-750 millió forint közötti támogatás mellé legalább 1 forinttal 50 millió forint feletti (legfeljebb 2 milliárd forintig terjedő) kedvezményes hitel is jár.
Bár a pályázatok címében világosan benne van, hogy hitelfelvételről, azaz külön hitelszerződés megkötéséről is szó van, mégis, mintha sokan nem figyelnének erre kellően oda.
Váczi Dávid, a Budapest Bank termékértékesítés támogató vezetője szerint többek között azért érdemes időben elkezdeni az alapos tájékozódást a kombinált pályázatok feltételrendszeréről, mert a megszokott, többkörös egyeztetésre épülő hitelezési folyamat egy jóval szigorúbb pályázati eljárásba épült, így a benyújtás után jóval kevesebb a módosítási lehetőség. Csupán egyszer van hiánypótlásra mód 15 napos határidővel, majd ezt követően hasonlóan rövid időszak áll rendelkezésre a kiírók felől elküldött tisztázó kérdések megválaszolására.
A konstrukciót több szempontból szükséges vizsgálni, ami hosszabb időt is igénybe vehet:
- A hitelszerződés megkötéséhez megfelelő fedezeteket kell tudni felmutatnia a hitelt igénylő cégnek és ez több kérdést is felvethet, ha nem kizárólag eszközbeszerzésről vagy zöldmezős ingatlanfejlesztésről van szó.
- Ha már más hitelintézetek által megterhelt (kereskedelmi) ingatlanról van szó, akkor fontos tudni, hogy a lazított szabályrendszer szerint is legfeljebb a második helyre kerülhet a sorban az MFB jelzálog bejegyzése. A meglévő hiteleknél ez ranghely cserével, vagy zálogjogok egy ranghelyre történő összevonásával járhat.
- Újabb hitelfelvétel esetén nyilván a hitelfedezeti korlátokra is gondolni kell, azaz ha már van hitel (és így jelzálog) az ingatlanon, akkor meg kell nézni, hogy a további hitellel és az ingatlanon végzett fejlesztéssel az összes hitel értéke hogyan aránylik majd az ingatlan hitelfedezeti értékéhez, amely szintén ranghelycserét, vagy akár a zálogjog értékének csökkentését is eredményezheti, mivel sok esetben eleve az ingatlan piaci értéke feletti zálogjog van bejegyezve.
- Vagyont terhelő zálogjog esetén pedig arról kell gondoskodni, hogy a kombinált hitelből beszerzendő ingatlanokat kiengedje a finanszírozó bank a zálogtárgyak közül. A beruházás tárgyát képező, vagy pótfedezetként felajánlott ingatlan (vagy ugyanezen célból bevont használt eszköz) értékelését csak az MFB Közvetítői szakértői listájáról kiválasztott értékbecslő végezheti el, a folyamatot a hitelező MFB Ponton kell elindítani. Bár az értékbecslés is hiánypótolható, célszerű azt a pályázattal együtt beadni, tekintettel a rövid határidőkre és az ebben az esetben várhatóan egyszerre felmerülő jelentős számú igényre.
- Azon esetekben, amikor a projekt tárgya nem bír – elegendő – fedezeti értékkel, pótfedezet bevonása szükséges. Jellemzően ilyenek lehetnek az informatikai beszerzések, informatikai termékfejlesztések és a kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatok. A pótfedezet lehet ingatlan, eszköz, óvadék vagy bankgarancia. Mivel ezen fejlesztéseket ritkán finanszírozzák hitelből, érdemes jól körüljárni a lehetőségeket és az MFB Ponttal közösen megtalálni a megfelelő megoldást.
Mindenkinek célszerű egyeztetni a finanszírozási kérdéseket és tudatosan választani, hogy mely bankárral, pénzintézettel kezd 5-15 éves együttműködést, a megjelölt MFB Pont ugyanis később nem változtatható.
Forrás: Pályázati Hírek